 |
 |
A KÚRIA -
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉPÜLETE - KENDEFFY HÁZ
A késői klasszicizáló barokk - empire épületét gróf Kendeffy Elek, az erdélyi Gubernium belső titkos tanácsosának özvegye építtette 1799-ben. Erről tudósít az a márványtáblára vésett felirat, mely az épület előcsarnokának falán olvasható, ma már megcsonkítva, a címerétől megfosztva látható. A nagy épület a család téli szállása volt, ahol fényes estélyek tették hangossá a ház szalonjait, mindaddig, míg 1827-ben az állam megvásárolta az épületet, és több mint száz évig ott működtette a Királyi Itélő Táblát. 1849 áprilisában, a forradalmi események idején, ideiglenesen a Kir. Tábla épületében végezték az iskolás gyermekek tanítását.
Marosvásárhely anyagi és szellemi fejlődésében és társadalmi életében nagy jelentőséggel bírt az 1754-ben Medgyesről ide áthelyezett Királyi Itélőtábla. Benkő Károly: Marosvásrhely leírása című munkájában így írt erről (kézirat 1862-ből): "Díszteljes egy intézet volt ez, mely legnagyobb hatással szerepelt csalhatatlanul Marosvásárhely művelődésére." Akkor Erdély törvényhozóinak legjobbjai ítélkeztek itt és oktatták a joggyakorlatra ide sereglett kancellistákat, akik sújtásos fekete öltözetben, sarkantyús magyarcsizmában jártak, oldalukon fényes karddal. A kancellisták részt vettek a tábla törvényes ülésein, hallgatták a bírák jogfejtéseit, tanácskozásait és az ítélethirdetéseket. Jegyzői minőségben periratokat készítették, jegyzőkönyveket vezettek, és joggyakorlat után hivatali beosztást vállaltak, illetve ügyvédek, táblabírók lettek.
A Kúria épülete, a Kendeffy-ház, egyemeletes, főhomlokzata ötsíkú. A középső kiálló rizalít - az épület tengelyében - főpárkányával túlnövi a szélső rizalítok főpárkányát és kiemelkedik manzárd tetőszerkezetével. Főpárkánya háromtagos, míg osztópárkánya kis kiülésű, homlokzata klasszicizáló modorban készült. A középső rizalít négy ablaktengelyes és az emeleten a timpanonos szemöldökpárkányok fölött oválablakok, "ökörszem-ablakok" vannak, melyek kihangsúlyozzák az emeleten lévő nagyterem belmagasságát, ünnepélyességét.
A középső és a két szélső rizalitot kiskiülésű fasávok (lizénák) tagolják függőlegesen, s azok fejezetei ion-csigavonalas és füzéres díszítésűek. A fogsorléc sem hiányzik az alkalmazott díszítőelemek közül. A homlokzati falsíkok armirozása - vízszintes vonalazása - még díszesebbé teszi a ki-beugró rizalitokat. A félköríves kapubejáró kőkerete, fogléces párkánya a barokk-empir finom ízlésére vall. Mellékhomlokzatainak kialakítása egyszerűbb ugyan, de mindamellett a főúriház a Régipiac terének díszítő gyöngyszeme volt és az még ma is.
(Keresztes Gyula - Marosvásárhely régi épületei)
Gecse
Dániel utca 30
A késői klasszicizáló barokk - empire épületét gróf Kendeffy Elek, az erdélyi Gubernium belső titkos tanácsosának özvegye építtette 1799-ben. Erről tudósít az a márványtáblára vésett felirat, mely az épület előcsarnokának falán olvasható, ma már megcsonkítva, a címerétől megfosztva látható. A nagy épület a család téli szállása volt, ahol fényes estélyek tették hangossá a ház szalonjait, mindaddig, míg 1827-ben az állam megvásárolta az épületet, és több mint száz évig ott működtette a Királyi Itélő Táblát. 1849 áprilisában, a forradalmi események idején, ideiglenesen a Kir. Tábla épületében végezték az iskolás gyermekek tanítását.
Marosvásárhely anyagi és szellemi fejlődésében és társadalmi életében nagy jelentőséggel bírt az 1754-ben Medgyesről ide áthelyezett Királyi Itélőtábla. Benkő Károly: Marosvásrhely leírása című munkájában így írt erről (kézirat 1862-ből): "Díszteljes egy intézet volt ez, mely legnagyobb hatással szerepelt csalhatatlanul Marosvásárhely művelődésére." Akkor Erdély törvényhozóinak legjobbjai ítélkeztek itt és oktatták a joggyakorlatra ide sereglett kancellistákat, akik sújtásos fekete öltözetben, sarkantyús magyarcsizmában jártak, oldalukon fényes karddal. A kancellisták részt vettek a tábla törvényes ülésein, hallgatták a bírák jogfejtéseit, tanácskozásait és az ítélethirdetéseket. Jegyzői minőségben periratokat készítették, jegyzőkönyveket vezettek, és joggyakorlat után hivatali beosztást vállaltak, illetve ügyvédek, táblabírók lettek.
A Kúria épülete, a Kendeffy-ház, egyemeletes, főhomlokzata ötsíkú. A középső kiálló rizalít - az épület tengelyében - főpárkányával túlnövi a szélső rizalítok főpárkányát és kiemelkedik manzárd tetőszerkezetével. Főpárkánya háromtagos, míg osztópárkánya kis kiülésű, homlokzata klasszicizáló modorban készült. A középső rizalít négy ablaktengelyes és az emeleten a timpanonos szemöldökpárkányok fölött oválablakok, "ökörszem-ablakok" vannak, melyek kihangsúlyozzák az emeleten lévő nagyterem belmagasságát, ünnepélyességét.
A középső és a két szélső rizalitot kiskiülésű fasávok (lizénák) tagolják függőlegesen, s azok fejezetei ion-csigavonalas és füzéres díszítésűek. A fogsorléc sem hiányzik az alkalmazott díszítőelemek közül. A homlokzati falsíkok armirozása - vízszintes vonalazása - még díszesebbé teszi a ki-beugró rizalitokat. A félköríves kapubejáró kőkerete, fogléces párkánya a barokk-empir finom ízlésére vall. Mellékhomlokzatainak kialakítása egyszerűbb ugyan, de mindamellett a főúriház a Régipiac terének díszítő gyöngyszeme volt és az még ma is.
(Keresztes Gyula - Marosvásárhely régi épületei)
