 |
 |
MEGHÍVÓ
Ha egy idegen városunkba érkezik, belekerül annak élénk forgalmába, látja a peremkerületek lakótelepeit, valamint központjának régi épületeit, megjegyzi: milyen szép ez a város, és kérdezi: milyen régi ez a város?
A régi város épületei, kirakatai, virágdíszes parkjainak színessége megragadja az embert, de méginkább az a tény, hogy ennek a városnak az építészete -még ha kis mértékben is- mindig követte Európa nagyvárosainak építkezési formáit, hozzáadva a maga egyéni ízlését.
A város elhelyezkedése változatos: a Maros alsó teraszának síkján, majd az emelkedő részein épült fel. A város magja, történelmi része, színes épületeivel, magasba emelkedő templomtornyaival, zömök védőbástyáival festőien szép képet ad. A város domborzati változatosságának előnyeit már a régiek is felismerték, s a település biztonságának szem előtt tartásával a Maroson való átkelőhely közelében, a magassabban fekvő helyeken, a Maros teraszain telepedtek le, építették hajlékaikat.
Régi ez a város, de a régiből alig maradt meg valami. Elődeink fából építették hajlékaikat, később vályogból, majd téglával építkeztek, de azokat is az elemi csapások semmisítették meg, vagy a történelem viharai rombolták le.
Marosvásárhely - Székelyvásárhely - a XIV. század elején már vásároshely volt. Az itt tartott vásárok hozzájárultak a város, a Maros- és Nyárádvölgye, valamint a Mezőség népességének gazdasági fellendülésének.
Marosvásárhely utcáinak régi képét sajnos kevés fénykép vagy festett kép örökítette meg. Annak idején a városkép festőiessége keveseket érdekelt, még inkább a régi épületek vászonra festése. Az a néhány XVIII. és XIX. századi acélmetszet vagy festmény, ami készült, ma várostörténeti szempontból jelentős és értékes, mert azokon nyomon követhető a város fejlődése, sok esetben egy-egy épület építési ideje.
Ha egy idegen városunkba érkezik, belekerül annak élénk forgalmába, látja a peremkerületek lakótelepeit, valamint központjának régi épületeit, megjegyzi: milyen szép ez a város, és kérdezi: milyen régi ez a város?
A régi város épületei, kirakatai, virágdíszes parkjainak színessége megragadja az embert, de méginkább az a tény, hogy ennek a városnak az építészete -még ha kis mértékben is- mindig követte Európa nagyvárosainak építkezési formáit, hozzáadva a maga egyéni ízlését.
A város elhelyezkedése változatos: a Maros alsó teraszának síkján, majd az emelkedő részein épült fel. A város magja, történelmi része, színes épületeivel, magasba emelkedő templomtornyaival, zömök védőbástyáival festőien szép képet ad. A város domborzati változatosságának előnyeit már a régiek is felismerték, s a település biztonságának szem előtt tartásával a Maroson való átkelőhely közelében, a magassabban fekvő helyeken, a Maros teraszain telepedtek le, építették hajlékaikat.
Régi ez a város, de a régiből alig maradt meg valami. Elődeink fából építették hajlékaikat, később vályogból, majd téglával építkeztek, de azokat is az elemi csapások semmisítették meg, vagy a történelem viharai rombolták le.
Marosvásárhely - Székelyvásárhely - a XIV. század elején már vásároshely volt. Az itt tartott vásárok hozzájárultak a város, a Maros- és Nyárádvölgye, valamint a Mezőség népességének gazdasági fellendülésének.
Marosvásárhely utcáinak régi képét sajnos kevés fénykép vagy festett kép örökítette meg. Annak idején a városkép festőiessége keveseket érdekelt, még inkább a régi épületek vászonra festése. Az a néhány XVIII. és XIX. századi acélmetszet vagy festmény, ami készült, ma várostörténeti szempontból jelentős és értékes, mert azokon nyomon követhető a város fejlődése, sok esetben egy-egy épület építési ideje.
