A mészárosok
céhe egyike a legrégebbi marosvásárhelyi kereskedők testületének. Az
első, létüket igazoló dokumentum, a Bánffy László fejedelem által
1493-ban kibocsátott, előjogaikat elismerő oklevél. A mészárosok
céhének nagy szerepe volt a város fejlődésében. A 17. század első
felében a középkori várban bástyát emeltek, ennek védelmét is
felvállalva. 1876-ban a városközpont számos épülete tönkrement egy
baleset következtében, minekutána elkezdődött az újabbak építésének
intenzív kampánya. Ekkor építik fel a Mészáros Ipartársulat székházát
is, a Rózsák Tere 13 szám alá. Az épületet Soós Pál építészmester Nagy
Győző tervei alapján építette 1888-ban. „U” alakú, emeletes
balszárnnyal. A földszinten volt a mészárszék és a húsos üzlet, az
emeleten pedig különböző termek.
Az építészeti stílus szempontjából neoklasszicista vonásokat idéz,
melyek főként a homlokzaton válnak nyilvánvalóvá. A szimmetria és
kiegyensúlyozottság, túlzást kerülő formák elvét, ami a díszítést
illeti, sikerrel alkalmazták. A homlokzat három függőleges regiszterre
oszlik: a főtengely és két azonos oldalrész. A főtengelyen, a
földszinten áll az a félkörnyílású bejárat, ami egy folyosón át a belső
udvarra vezetett. Ennek megfelelően, az emeleten két összetett
oszlopfőjű oszlop áll. A központi ablak négyszög alakú, jól tervezett
díszítésű kerettel. Két ion oszlop között helyezkedik, ami az ívelt,
díszített orommezőt tartja.
A négyszögletű orommezőt az építés évének feliratával látták el. A két
oldalon, úgy a földszinten, mint az emeleten is három-három nyílás van.
A földszintiek egyszerűek, csupán az ívkulcs díszíti. Ezzel szemben az
emeletiek sokkal díszesebbek, domborművek, ion oszlopok és falhoz
illesztett mellvédoszloppal vannak ellátva. A központi orommező, amely
a központi ablakot veszi körül, az oldalsók esetén is megismétlődik.
Könyvészet:
Ioan Eugen Man- Consideraţii privind evoluţia urbană în perioada de
trecere spre oraşul modern, în vol. „Tîrgu-Mureş, oraş al
artelor”, volum editat de Primăria municipiului Tîrgu-Mureş în
colaborare cu revista "Vatra", pp. 58-59