Marosvásárhely nevezetességei

romana
magyar
  home button invitatie button locatii button elérhetőség
A MÉSZÁROS IPARTÁRSULAT SZÉKHÁZA
Főtér 49

A mészárosok céhe egyike a legrégebbi marosvásárhelyi kereskedők testületének. Az első, létüket igazoló dokumentum, a Bánffy László fejedelem által 1493-ban kibocsátott, előjogaikat elismerő oklevél. A mészárosok céhének nagy szerepe volt a város fejlődésében. A 17. század első felében a középkori várban bástyát emeltek, ennek védelmét is felvállalva. 1876-ban a városközpont számos épülete tönkrement egy baleset következtében, minekutána elkezdődött az újabbak építésének intenzív kampánya. Ekkor építik fel a Mészáros Ipartársulat székházát is, a Rózsák Tere 13 szám alá. Az épületet Soós Pál építészmester Nagy Győző tervei alapján építette 1888-ban. „U” alakú, emeletes balszárnnyal. A földszinten volt a mészárszék és a húsos üzlet, az emeleten pedig különböző termek.

Az építészeti stílus szempontjából neoklasszicista vonásokat idéz, melyek főként a homlokzaton válnak nyilvánvalóvá. A szimmetria és kiegyensúlyozottság, túlzást kerülő formák elvét, ami a díszítést illeti, sikerrel alkalmazták. A homlokzat három függőleges regiszterre oszlik: a főtengely és két azonos oldalrész. A főtengelyen, a földszinten áll az a félkörnyílású bejárat, ami egy folyosón át a belső udvarra vezetett. Ennek megfelelően, az emeleten két összetett oszlopfőjű oszlop áll. A központi ablak négyszög alakú, jól tervezett díszítésű kerettel. Két ion oszlop között helyezkedik, ami az ívelt, díszített orommezőt tartja.

A négyszögletű orommezőt az építés évének feliratával látták el. A két oldalon, úgy a földszinten, mint az emeleten is három-három nyílás van. A földszintiek egyszerűek, csupán az ívkulcs díszíti. Ezzel szemben az emeletiek sokkal díszesebbek, domborművek, ion oszlopok és falhoz illesztett mellvédoszloppal vannak ellátva. A központi orommező, amely a központi ablakot veszi körül, az oldalsók esetén is megismétlődik.

Könyvészet:
Ioan Eugen Man- Consideraţii privind evoluţia urbană în perioada de trecere spre oraşul modern, în  vol. „Tîrgu-Mureş, oraş al artelor”, volum editat de Primăria municipiului Tîrgu-Mureş în colaborare cu revista "Vatra", pp. 58-59


sediul mesterilor cizmari