 |
 |
A
VÁROSHÁZA
A tornyos Városháza, a város szimbóluma, a város központjában álló reprezentativ középület, mely híven tükrözi polgárságának szellemi életét, lelkületét, áldozatkészségét, öntudatát. Épült a város lakosságának pótadójából 1906-1907-ben.
Az impozáns és a kor igényeit kielégítő tornyos Városháza építését dr. Bernády György már polgármestersége első éveiben tervbe vette. Bernády és a város tanácsa, valamint a város polgársága tudatában volt annak, hogy a tervbe vett városházának művészínek, a váos legszebb épületének kell lennie, amely előkelő stílusával, tömegével és reprezentatív elhelyezésével meghatározza a város képét...
A tornyos Városháza a szecesszió jegyében, a Lechner Ödön által létrehozott magyar stílus hangulatában terveztetett és épült fel. A Városházát a Széchenyi tér déli végében lévő sétatér, az ún. allé végében, a nyugati oldalon elnyúló földszintes házak helyére építették. Ha figyelembe vesszük, hogy néhány emberöltővel azelőtt azon a helyen téglavetőhely s a téren végigfolyó Nagyárok mentén marhafürösztő volt, akkor döbbenünk rá, hogy a városépítés terén mit jelentett a Városháza új épületének felépítése.
A Városháza tervpályázati hirdetményét 1905 február 23-án tették közzé, s április 30-ig, határidőre, tíz tervet nyújtottak be. A nyertes Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész "Székház" jeligés terve volt. Az épület nyugodt tömegével, színesmázas cseréppel fedett tetőzetével, a főpárkány fölöti attikafalak virágdíszeivel élénkítve, új formaként jelent meg a város képében. A főbejárat feletti szecessziós vonalvezetésű attikafal díszítése sokszor változott.
Eredetileg a város régi címere színes majolika virágdíszek közé került, a Marosvásárhely szabad királyi város székháza felrattal. A feliratot és a címert a húszas években a Primăria felirattal cserélték fel, s 1940-től, néhány évig, a falon nem volt felirat. Az ötvenes évek végén a virágdíszeket is leszedték, és a város címere és kétnyelvú felirata jelezte a Városi Néptanács székházát. 1965-ben a városcímer helyett a Román Kommunista Párt jelvénye került oda. A főbejárat előtti kocsifelhajtó és nyitott terasz felépítményének kőből faragott mellvédjéről a város, az ország és a vármegye címerét lefaragták.
Az előcsarnok oldalfalába helyezték el a nagy emléktáblát a díszes ülőpaddal. Sajnos az emléktáblát megsemmisítették. A főlépcső pihenőjén, a nagy ablak ólomba rakott üvegfestményei közül a nagy kép a székházat ábrázolja, az alatta lévő képek a korabeli házak képét, emlékeztetve a szemlélőt arra a földszintes házsorra, mely a székház helyén állott. A berakásos üvegablak díszítése között, eredetileg a város színes címere is helyett kapott, de azt is kivették, helyére, az ólomkeretbe, közönséges üveget tettek. A lépcsőpihenő két oldalán díszes keretben egy-egy rózsaszínű márványtáblát helyeztek el, melynek felirata örökítette meg a székház tervezőinek és kivitelezőinek nevét. Sajnos, az 1950-es évek végén a két márványtáblát kalapáccsal darabokra törték !
Az előcsarnok, a főlépcsőház és az első emeleti hall, valamint a gyúlésterem fal- és mennyezet díszítőfestése részben szabadkézi munka. A gyúlésterem ólomberakásos öt színes üvegablakai közül a középső ablak Ferenc Józsefet, Magyarország királyát ábrázolta Szent István palástjával, a többiekben Bethlen Gábor, II. Rákoczi Ferenc, Deák Ferenc és Kossuth Lajos portréi voltak. A gyúlésterem nagy ablakainak festett üvegképeit és a város címerét 1921-ben kiszedték, amint azt a Székelyföld című helyi lap 1921február 12. száma ilyen címmel tudatta: Biztonságba helyezik a Városháza üvegfestményeit.További sorsuk ismeretlen.
A város polgárságának áldozatkészségéből épített Városháza rendeltetését a párthatalom 1965-ben megváltoztatta, székházaként foglalta el. A diktatúra megdöntése után a városházát megyeházaként használják.
(Keresztes Gyula - Marosvásárhely régi épületei)
Főtér 2
szám
A tornyos Városháza, a város szimbóluma, a város központjában álló reprezentativ középület, mely híven tükrözi polgárságának szellemi életét, lelkületét, áldozatkészségét, öntudatát. Épült a város lakosságának pótadójából 1906-1907-ben.
Az impozáns és a kor igényeit kielégítő tornyos Városháza építését dr. Bernády György már polgármestersége első éveiben tervbe vette. Bernády és a város tanácsa, valamint a város polgársága tudatában volt annak, hogy a tervbe vett városházának művészínek, a váos legszebb épületének kell lennie, amely előkelő stílusával, tömegével és reprezentatív elhelyezésével meghatározza a város képét...
A tornyos Városháza a szecesszió jegyében, a Lechner Ödön által létrehozott magyar stílus hangulatában terveztetett és épült fel. A Városházát a Széchenyi tér déli végében lévő sétatér, az ún. allé végében, a nyugati oldalon elnyúló földszintes házak helyére építették. Ha figyelembe vesszük, hogy néhány emberöltővel azelőtt azon a helyen téglavetőhely s a téren végigfolyó Nagyárok mentén marhafürösztő volt, akkor döbbenünk rá, hogy a városépítés terén mit jelentett a Városháza új épületének felépítése.
A Városháza tervpályázati hirdetményét 1905 február 23-án tették közzé, s április 30-ig, határidőre, tíz tervet nyújtottak be. A nyertes Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész "Székház" jeligés terve volt. Az épület nyugodt tömegével, színesmázas cseréppel fedett tetőzetével, a főpárkány fölöti attikafalak virágdíszeivel élénkítve, új formaként jelent meg a város képében. A főbejárat feletti szecessziós vonalvezetésű attikafal díszítése sokszor változott.
Eredetileg a város régi címere színes majolika virágdíszek közé került, a Marosvásárhely szabad királyi város székháza felrattal. A feliratot és a címert a húszas években a Primăria felirattal cserélték fel, s 1940-től, néhány évig, a falon nem volt felirat. Az ötvenes évek végén a virágdíszeket is leszedték, és a város címere és kétnyelvú felirata jelezte a Városi Néptanács székházát. 1965-ben a városcímer helyett a Román Kommunista Párt jelvénye került oda. A főbejárat előtti kocsifelhajtó és nyitott terasz felépítményének kőből faragott mellvédjéről a város, az ország és a vármegye címerét lefaragták.
Az előcsarnok oldalfalába helyezték el a nagy emléktáblát a díszes ülőpaddal. Sajnos az emléktáblát megsemmisítették. A főlépcső pihenőjén, a nagy ablak ólomba rakott üvegfestményei közül a nagy kép a székházat ábrázolja, az alatta lévő képek a korabeli házak képét, emlékeztetve a szemlélőt arra a földszintes házsorra, mely a székház helyén állott. A berakásos üvegablak díszítése között, eredetileg a város színes címere is helyett kapott, de azt is kivették, helyére, az ólomkeretbe, közönséges üveget tettek. A lépcsőpihenő két oldalán díszes keretben egy-egy rózsaszínű márványtáblát helyeztek el, melynek felirata örökítette meg a székház tervezőinek és kivitelezőinek nevét. Sajnos, az 1950-es évek végén a két márványtáblát kalapáccsal darabokra törték !
Az előcsarnok, a főlépcsőház és az első emeleti hall, valamint a gyúlésterem fal- és mennyezet díszítőfestése részben szabadkézi munka. A gyúlésterem ólomberakásos öt színes üvegablakai közül a középső ablak Ferenc Józsefet, Magyarország királyát ábrázolta Szent István palástjával, a többiekben Bethlen Gábor, II. Rákoczi Ferenc, Deák Ferenc és Kossuth Lajos portréi voltak. A gyúlésterem nagy ablakainak festett üvegképeit és a város címerét 1921-ben kiszedték, amint azt a Székelyföld című helyi lap 1921február 12. száma ilyen címmel tudatta: Biztonságba helyezik a Városháza üvegfestményeit.További sorsuk ismeretlen.
A város polgárságának áldozatkészségéből épített Városháza rendeltetését a párthatalom 1965-ben megváltoztatta, székházaként foglalta el. A diktatúra megdöntése után a városházát megyeházaként használják.
(Keresztes Gyula - Marosvásárhely régi épületei)
