 |
 |
A
KÖZÉPKORI VÁR
Marosvásárhely egyik legismertebb nevezetessége a vár, amelyet a XVII-dik század közepén építettek Borsos Tamás főbíró kezdeményezésére. A vár helyén Báthory István erdélyi vajda várkastélyának romjai állottak. A megerősített építményt a székelyek szemmeltartása végett építették 1492-ben a város melletti dombra. Ez azonban nem volt elégséges egy esetleges külső támadás esetén, hogy megvédje a várost. Így az 1601-ben a betörő török-tatár seregek zavartalanul garázdálkodhattak, földig rombolva a vár belső épületeit. Egy év elteltével Basta emberei megsemmisítették azokat az épületeket, amelyek valami szerencse folytán épségben átvészelték a török pusztítást.
A támadások idején a város nemességének egy része Brassóban lelt menedékre. Borsos Tamás, Marosvásárhely jövendőbeli főbírája látva a brassóiak jól megerősített várát állítólag így kiáltott fel: "ó ha csak egyetlen ilyen bástyát tudnék építeni Marosvásárhelyen, akkor nem lenne szükség arra, hogy az emberek az erdőben keressenek menedéket veszély esetén".
Főbírósága idején (1602-1605), Borsos Tamás több kérvényt intézett az erdélyi fejedelemhez és a török szultánhoz, ezekben kérte a város számára egy vár építésének engedélyezését. A szükséges jóváhagyások megszerzése után, a vár építését 1602-ben kezdték el, Báthory István várkastélyának helyén. Kezdetben ujjá építették a megrongált templomot, majd megépítették a bástyákat és a tíz méter vastag falakat. A várat egy tíz méter széles, nyolc méter mély árokkal vették körül. A város lakossága jelentős mértékben hozzájárult a vár és a bástyák megépítéséhez. A városbeli céhek vállalták öt bástya (összesen hét bástyája van a várnak) megépítésének költségeit és munkálatait, ezek mai napig őrzik nevükben építőik mesterségét.
Ha a Bernády György térről indulva a Petru Maior Tudományegyetem felé indulva megkerüljük a várat, az első bástya, amelyet megpillantunk a Vargák bástyája, majd továbbmenve következik a Szűcsök és a Lakatosok közös bástyája, valamint a Kádárok bástyája. A Bulevárd sétányon elhaladva megtekinthetjük a Mészárosok majd a Szabók bástyáját. A Kapu bástya, mint neve is mutatja bejáratul szolgált az erődítménybe. A vár utolsó bástyája a Báthory bástya, nevét építtetőjéről kapta.
Befejezése után, kb. 1658 a vár belső udvarában több lakóházat építettek, ezeket 1775 bontották le, amikor a Habsburg vezetés emberei katonai építményeket (lőszerraktárak, laktanya stb.) emeltek ott. Ezeket az építményeket csak 1962.-ben bontották le, amikor a helyi vezetőség egy pihenő-szórakoztató parkot akart létesíteni a vár udvarán. A park létesítéséhez azonban hiányzott a megfelelő pénzalap, így a munkálatokat 1973-ban félbeszakították. Az utóbbi években a város vezetősége újból különböző szórakozási lehetőségeket ajánl a lakosság és a turisták számára a vár területén.
(Keresztes Gyula - Marosvásárhely régi épületei)
Marosvásárhely egyik legismertebb nevezetessége a vár, amelyet a XVII-dik század közepén építettek Borsos Tamás főbíró kezdeményezésére. A vár helyén Báthory István erdélyi vajda várkastélyának romjai állottak. A megerősített építményt a székelyek szemmeltartása végett építették 1492-ben a város melletti dombra. Ez azonban nem volt elégséges egy esetleges külső támadás esetén, hogy megvédje a várost. Így az 1601-ben a betörő török-tatár seregek zavartalanul garázdálkodhattak, földig rombolva a vár belső épületeit. Egy év elteltével Basta emberei megsemmisítették azokat az épületeket, amelyek valami szerencse folytán épségben átvészelték a török pusztítást.
A támadások idején a város nemességének egy része Brassóban lelt menedékre. Borsos Tamás, Marosvásárhely jövendőbeli főbírája látva a brassóiak jól megerősített várát állítólag így kiáltott fel: "ó ha csak egyetlen ilyen bástyát tudnék építeni Marosvásárhelyen, akkor nem lenne szükség arra, hogy az emberek az erdőben keressenek menedéket veszély esetén".
Főbírósága idején (1602-1605), Borsos Tamás több kérvényt intézett az erdélyi fejedelemhez és a török szultánhoz, ezekben kérte a város számára egy vár építésének engedélyezését. A szükséges jóváhagyások megszerzése után, a vár építését 1602-ben kezdték el, Báthory István várkastélyának helyén. Kezdetben ujjá építették a megrongált templomot, majd megépítették a bástyákat és a tíz méter vastag falakat. A várat egy tíz méter széles, nyolc méter mély árokkal vették körül. A város lakossága jelentős mértékben hozzájárult a vár és a bástyák megépítéséhez. A városbeli céhek vállalták öt bástya (összesen hét bástyája van a várnak) megépítésének költségeit és munkálatait, ezek mai napig őrzik nevükben építőik mesterségét.
Ha a Bernády György térről indulva a Petru Maior Tudományegyetem felé indulva megkerüljük a várat, az első bástya, amelyet megpillantunk a Vargák bástyája, majd továbbmenve következik a Szűcsök és a Lakatosok közös bástyája, valamint a Kádárok bástyája. A Bulevárd sétányon elhaladva megtekinthetjük a Mészárosok majd a Szabók bástyáját. A Kapu bástya, mint neve is mutatja bejáratul szolgált az erődítménybe. A vár utolsó bástyája a Báthory bástya, nevét építtetőjéről kapta.
Befejezése után, kb. 1658 a vár belső udvarában több lakóházat építettek, ezeket 1775 bontották le, amikor a Habsburg vezetés emberei katonai építményeket (lőszerraktárak, laktanya stb.) emeltek ott. Ezeket az építményeket csak 1962.-ben bontották le, amikor a helyi vezetőség egy pihenő-szórakoztató parkot akart létesíteni a vár udvarán. A park létesítéséhez azonban hiányzott a megfelelő pénzalap, így a munkálatokat 1973-ban félbeszakították. Az utóbbi években a város vezetősége újból különböző szórakozási lehetőségeket ajánl a lakosság és a turisták számára a vár területén.
(Keresztes Gyula - Marosvásárhely régi épületei)
