A Palás közzel
szemben álló kétszárnyú, földszintes házat 1750 körül a városba
letelepedett Makariás Walles György építtette családja részére, aki az
udvari szárnyépületben egy kisméretű sörfőzdét is létrehozott. A
lakóház utcai homlokzatának kiképzése a Mária Terézia uralkodásának
idején divatos barokk építészet jegyeit viseli magán. Főhomlokzata
ötsíkú, a konzolos főpárkány felett, a két szélső és a középső
rizalitot egy-egy csonkagúlaszerű tornyocska hangsúlyozza ki, melyek
közül a középsőt kovácsolt vaskorlát díszíti. A középső rész
szimmetrikus kiképzésű ugyan, de a félköríves, boltozatos nagykapu a
nyílások szimmetriáját megbontja, ám ez nem hat zavaróan.
Főpárkányának, félköríves ablakainak és függőleges falisávjainak finom
vonalú kiképzése teszi értékessé az épület homlokzatát, melyet a város
legszebb épületének tartottak.
II. József trónörökös, majd 1775-től császár 1773 július 11-én -
körútja alkalmával - Marosvásárhelyen is járt. Itt tartózkodása
alkalmával a Makariás-házban lakott, s onnan - a nagy sár miatt -
gyaloghintón vitték a várba katonai díszszemlére.
A szép lakóházat 1813-ban gróf Teleki József vásárolta meg, később,
1854-ben a református egyház, melyben a diáklányok bennlakását
rendezték be. Ekkor nyerte az épület a Bethlen Kata bennlakás nevet.
Az államosítás után a nagy termekből álló épületet lakásokká
alakították át.