 |
 |
A RÓMAI
KATOLIKUS PLÉBÁNIA
A ferencesek kiűzése után (1556) a római katolikus hitet megtartóknak nem volt templomuk. A katolicizmus restaurációja során ideérkezett jezsuiták 1702 után, hívekkel a plébánia udvarán előbb egy kápolnát állítottak, melyben 1707-ben II. Rákóczi Ferenc is hallgatott misét. A fából épített kápolnát 1703-ban szentelték fel. 1719-ben templomozás és rendház céljára megvásárolták Nagy Szabó Ferenc emeletes sarokházát, majd 1728-ban lerakták kéttornyú templomuk alapkövét. Ezt a templomot Keresztelő Szent János tiszteletére már 1750-ben felszentelték ugyan, de teljes befejezése 1764-ben történt.
A templom a jezsuiták által kialakított formában és a kdvelt barokk stílusban épült Scherzer Bálint jezsuita terve szerint, Hammer Konrád kolozsvári építész kivitelezésében. A zártsorú, egyhajós templom hajójának és szentélyének szélessége azonos dongaboltozattal van lefedve. A dongaboltozaton lévő festett képek tárgya Mária mennybemenetele és a Háromkirályok. A képeket Szirmai Béla festette. A keleti tájolású templom főhomlokzatát erőteljes főpárkány és lizénák tagolják. A főpárkány fölé emelkedő két torony főpárkánya - az óra számlapjánál - részben íves, a torony homlokzatait két-két széles lizéna díszíti. A két nagy torony sisakja tipikusan barokk kiképzésű, s a harmadik - a szentély fölött a tetőzet gerincén ülő - kis torony is hasonló formájú. A két toronytest közötti íves oromfal, ugyancsak voluta vonalával, a barokk templomokra jellemző. A különböző nagyságú és formájú ablakok íves záródásúak, keretezései, valamint szemöldökpárkányai íves vonalúak.
A templom főbejárata kőkiképzésével és íves szemöldökpárkányával kihangsúlyozza a főhomlokzat középső rizalitját. Az ajtó felett egyházi jelvényt helyeztek el kőbe faragva. Az attól jobbra és balra lévő mellékajtó-nyílások feletti félköríves falfülkében egy-egy szobor áll. A baloldali ajtó a szélfogóba vezet, a jobboldali a szimmetria kedvéért készítették, mert a befalazott nyílás mögé az orgonakarzatra felvezető lépcső került. A jobboldali nyílásba behelyezett ajtólapon "DOM. EXTRUCTA A. RESTAURATA A 1933-35" felirat látható.
Az oldalhomlokzatok hasonló modorban készültek. Az északi oldalon lévő sekrestyeajtó elötti portikus 1933-35-ben készült, műkőből való kiképzése zavarja a finom, barokk vonalú építményt.
A templom belső kialakításánál az alkotó művészetek valamennyi ágát igénybe vették, gazdagon díszítették a falakat, a fő- és mellékoltár-fülkéket, boltíveket. A nagy belmagasságú hajó oldalfalait lizénákkal kialakított erős falpillérek tagolják, és a pillérközök fülkéiben mellékoltárokat helyeztek el s azok fölé, az emelet magasságában oratóriumot (karzatot) készítettek. Az orgonakarzat a főbejárati rész fölött van, orgonáját Monus Tamás marosvásárhelyi lakos adományozta 1762-ben. A főoltár négy korinthoszi oszlopos felépítménye a boltozatig emelkedik és impozánsan foglalja keretbe a közel 9 négyzetméter nagyságú oltárképet, Apelles Wienensis alkotását. A főoltárt gróf Haller János adományozta 1754-ben.
A mellékoltárok kialakítása a barokk stílus változatosságát mutatja, az oltárképet szép barokk rámák foglalják keretbe. A dongaboltozaton lévő hatalmas mennyezeti kép - al-secco - a megnyílt égboltozat és a felhőkön lebegő alakok, a templombelső térhatását bővíti. A szószék Schuchbauer Antal kolozsvári művész szép alkotása, melyen a művész kifejező plasztikai ereje és gazdag fantáziája érvényesül. Schuchbauer alkotását a barokk művészet az elismert remekművei köző sorolja. A szószék mellvédje elött ülő négy apostol szobra gróf Bethlen Miklós adományából 1763-ban készült. A színes ólomberakásos festett ablakok későbbi alkotások (Paul Troger munkái), melyeken a művész a magyar szentek életéből vett történeteket jelenít meg. A templom alatt befalazott kripta van.
Az északi bejárattól balra, a sekrestye lábazati falában található egy 75x44 cm-es beépített faragott kő, mely három római harcost ábrázol. Eredete ismeretlen, de egyesek állítása szerint az egykori Szent Miklós-templom bontási anyagából került oda.
A kéttornyú római katolikus plébániatemplom építészeti- és díszítőművészeti kiképzésével a barokk stílus szép és elismert műemléke.
(Keresztes Gyula - Marosvásárhely régi épületei)
Főtér 60
szám
A ferencesek kiűzése után (1556) a római katolikus hitet megtartóknak nem volt templomuk. A katolicizmus restaurációja során ideérkezett jezsuiták 1702 után, hívekkel a plébánia udvarán előbb egy kápolnát állítottak, melyben 1707-ben II. Rákóczi Ferenc is hallgatott misét. A fából épített kápolnát 1703-ban szentelték fel. 1719-ben templomozás és rendház céljára megvásárolták Nagy Szabó Ferenc emeletes sarokházát, majd 1728-ban lerakták kéttornyú templomuk alapkövét. Ezt a templomot Keresztelő Szent János tiszteletére már 1750-ben felszentelték ugyan, de teljes befejezése 1764-ben történt.
A templom a jezsuiták által kialakított formában és a kdvelt barokk stílusban épült Scherzer Bálint jezsuita terve szerint, Hammer Konrád kolozsvári építész kivitelezésében. A zártsorú, egyhajós templom hajójának és szentélyének szélessége azonos dongaboltozattal van lefedve. A dongaboltozaton lévő festett képek tárgya Mária mennybemenetele és a Háromkirályok. A képeket Szirmai Béla festette. A keleti tájolású templom főhomlokzatát erőteljes főpárkány és lizénák tagolják. A főpárkány fölé emelkedő két torony főpárkánya - az óra számlapjánál - részben íves, a torony homlokzatait két-két széles lizéna díszíti. A két nagy torony sisakja tipikusan barokk kiképzésű, s a harmadik - a szentély fölött a tetőzet gerincén ülő - kis torony is hasonló formájú. A két toronytest közötti íves oromfal, ugyancsak voluta vonalával, a barokk templomokra jellemző. A különböző nagyságú és formájú ablakok íves záródásúak, keretezései, valamint szemöldökpárkányai íves vonalúak.
A templom főbejárata kőkiképzésével és íves szemöldökpárkányával kihangsúlyozza a főhomlokzat középső rizalitját. Az ajtó felett egyházi jelvényt helyeztek el kőbe faragva. Az attól jobbra és balra lévő mellékajtó-nyílások feletti félköríves falfülkében egy-egy szobor áll. A baloldali ajtó a szélfogóba vezet, a jobboldali a szimmetria kedvéért készítették, mert a befalazott nyílás mögé az orgonakarzatra felvezető lépcső került. A jobboldali nyílásba behelyezett ajtólapon "DOM. EXTRUCTA A. RESTAURATA A 1933-35" felirat látható.
Az oldalhomlokzatok hasonló modorban készültek. Az északi oldalon lévő sekrestyeajtó elötti portikus 1933-35-ben készült, műkőből való kiképzése zavarja a finom, barokk vonalú építményt.
A templom belső kialakításánál az alkotó művészetek valamennyi ágát igénybe vették, gazdagon díszítették a falakat, a fő- és mellékoltár-fülkéket, boltíveket. A nagy belmagasságú hajó oldalfalait lizénákkal kialakított erős falpillérek tagolják, és a pillérközök fülkéiben mellékoltárokat helyeztek el s azok fölé, az emelet magasságában oratóriumot (karzatot) készítettek. Az orgonakarzat a főbejárati rész fölött van, orgonáját Monus Tamás marosvásárhelyi lakos adományozta 1762-ben. A főoltár négy korinthoszi oszlopos felépítménye a boltozatig emelkedik és impozánsan foglalja keretbe a közel 9 négyzetméter nagyságú oltárképet, Apelles Wienensis alkotását. A főoltárt gróf Haller János adományozta 1754-ben.
A mellékoltárok kialakítása a barokk stílus változatosságát mutatja, az oltárképet szép barokk rámák foglalják keretbe. A dongaboltozaton lévő hatalmas mennyezeti kép - al-secco - a megnyílt égboltozat és a felhőkön lebegő alakok, a templombelső térhatását bővíti. A szószék Schuchbauer Antal kolozsvári művész szép alkotása, melyen a művész kifejező plasztikai ereje és gazdag fantáziája érvényesül. Schuchbauer alkotását a barokk művészet az elismert remekművei köző sorolja. A szószék mellvédje elött ülő négy apostol szobra gróf Bethlen Miklós adományából 1763-ban készült. A színes ólomberakásos festett ablakok későbbi alkotások (Paul Troger munkái), melyeken a művész a magyar szentek életéből vett történeteket jelenít meg. A templom alatt befalazott kripta van.
Az északi bejárattól balra, a sekrestye lábazati falában található egy 75x44 cm-es beépített faragott kő, mely három római harcost ábrázol. Eredete ismeretlen, de egyesek állítása szerint az egykori Szent Miklós-templom bontási anyagából került oda.
A kéttornyú római katolikus plébániatemplom építészeti- és díszítőművészeti kiképzésével a barokk stílus szép és elismert műemléke.
(Keresztes Gyula - Marosvásárhely régi épületei)
