 |
 |
TELEKI
TÉKA - WESSELÉNYI HÁZ
Erdélyben
a XVI. És a XVII. századi könyvtárak a kollégiumok és gimnáziumok
mellett létesültek, s azok helyiségeiben működtek (Kolozsvár, Szeben,
Brassó, Marosvásrhely).
A XVIII. században, mikor a könyvgyűjtés szenvedélye lángra lobbant, létrejött néhány könyvtár, melyek nagyságban felülmúlták az addigiakat. Nagy gonddal válogatott állományukkal és fényes berendezésükkel visszatükrözik alapítójuk érdeklődési körét és ízlését. Akkor létesült a gyulafehérvári Batthyáneum (1792-ben Batthyányi Ignác alapította), a szebeni Brukenthal-műzeum (Brukenthal Sámuel alapította), és a marosvásárhelyi Bibliotheca Telekiana, Teleki Sámuel alapítása. Mindhárman összegyűjtött könyveik részére "könyvesházat" építettek, s a marosvásárhelyit a helybeliek ma is Téka néven említik.
A könyvtáralapító széki gróf Teleki Sámuel (1739-1822) fiatalon, tizenötéves korában, peregrinálása idején, 1759-1763-ig gyűjtötte könyveit. Élete végéig vásárolta a külföldi és a hazai könyvpiacokon megjelent klasszikusokat, valamint a tudományos világ kiadványait. Igényesen válogatta a XV-XIX. századi könyvkiadás ritkaságait, bibliofil érdekességeit, különlegességeit Európa neves egyetemein tanuló erdélyi diákok segítségét is igénybe vette, kérte őket a könyvújdonságok megjelenésének tudosítására, új művek beszerzésére és azok hazaküldásére.
Teleki Sámuel az ország politikai életében jelentős szerepet játszó személyiség lévén, élete legnagyobb részét lakhelyétől távol töltötte (Bécs, Budapest, Nagyvárad, Szeben), így könyveit mindig magával vitte (szállíttatta).
1797 április 14-én Bécsből keltezett levelében így írt feleségének:"Holnap Isten segedelmével (Marosvásárhelyre sz.m.) indítom 12 erdélyi szekeren az egész Bibliothécámat".
Könyvtára megépítésére vonatkozó óhaját 1797-ben, Nagyváradról küldött levelében így tudatta feleségével:"... meg kell építtetnem haladék nélkül Vásárhelyen a Bibliothékát... ahol holtam után is a közjóra megmaradnak ... könyveim.". Május 11-én keltezett levelében már jelzi, hogy?"... küldöm a Bibliothéca épületének Delineatióját (terveit sz.m.), hogy ahhoz képest a pallér csinálja meg az Uberschlagot (költségvetést sz.m.)."
Teleki Sámuel a felvilágosulás híve és a klasszicizáló barokk építészeti műemlékek rajongója volt. Ennek szellemében ő maga is készített vázlatokat könyvesháza építéséhez. Az első kivitelezési tervet 1797-ben, egy bécsi építész szignálta. A Teleki család mestere, Ugrai László, a késő barokk nagy tehetségű építésze két tervet is készített, de a kivitelezést "Ignac Schlaff Bürgl. Mauser Meister" rajzai alapján kezdték el. Az alapkő letétele 1799 április 24-én történt.
A könyvesházat a meglévő L alakú egyemeletes Wesselényi épülethez építették, s a hosszanti elrendezésű új épületszárny kivitelezésénél betartották a meglévő épület magassági méreteit, az ablaktengelyek beosztását úgyannyira, hogy azok együttesen, egységes épületet eredményeztek.
Az udvari könyvtári szárnyban van az emeletre vezető impozáns lépcsőház s a könyvtár bejárati ajtaja, mely fölött kőtáblán a MUSIS PATRIIS GRATISQUE POSTERIS D.D. SAMUEL S.R.T. COMES TELEKI felirat örökíti meg a bibliofil és könyvtáralapító nevét.
A könyvtárterem nagy méretei, klasszicizáló építészeti kialakítása, a falak és a pillérek körül elhelyezett beépített könyvesszekrények ünnepélyes képet és hangulatot adnak az egész belsőnek. A háromajtós, nagy belmagasságú termet két sor pillérre és a kerítőfalakra támaszkodó kerengő két szintre osztja, s a szabadon hagyott középső részről nézve a csehsüveg-boltozatos mennyezet egy csarnok-templomra emlékeztet. A nagyterembe belépő szembetalálja magát Teleki Sámuel kancellár nagy méretú, füzérkoszorúval díszített s aranyozott rámába helyezett képével (festette Tusch János), melyet az emelet magasságában helyeztek el. A könyvszekrényeken elhelyezett görög bölcsek és szépírók szobrai díszítik az egyébként egyszerű, de finom ízlésű proilokkal díszített termet.
A könyvtáralapító 1797 nyarán Türk (Török) Antal kőművespallérral kötött szerződést az építkezésre. A szerződés szövegéből nem tűnik ki ugyan, hogy Török Antal is készített volna tervet az építkezéshez, de egy későbbi, 1799 nyarán keltezett s Teleki Sámuelhez címzett levél szövege szerint Török Antal is készített rajzot. 1799-ben az építkezés megkezdésének évében Török Antal meghalt, az építkezést más mesterek (Schlaff Ignac, Sommer János, fejezték be, de Török Antal elképzelései a belső kialakításra és díszítésére vonatkozóan megmaradtak.
Az éveken át Bécsből hazaküldött könyveket a könyvtáralapító beosztása szerint rendezték el a dróthálós szekrényekbe. Teleki rendkívül nagy értéket jelentő könyvtárának biztonságáról való gondoskodása 1800-ban készült végrendeletéből is kitűnik, mely szerint megtiltja mindennemű fényforrás és tüzelőkályha használatát a könyvtár helyiségeiben. A technika vívmányai ezt az álláspontot természetesen már túlhaladták. Az 1962-63-ban végzett helyreállítási munkálatok alkalmával a pillérek fogsoros párkányai mögé rejtették az elektromos világítócsöveket, és az ablakok parapetjeiben lévő szekrények dróthálós ajtói mögé helyezték el a központi fűtés radiátorait.
A Teleki Könyvtár állománya az ötvenes években bővült. A szomszédságában lévő, volt Református Kollégium tanári könyvtárának sok ezer kötetét és kéziratát vitték át és rendezték be a Téka épületének termeibe. Az egyesített könyvtár ma Teleki-Bolyai Tudományos Könyvtár néven ismeretes. A két Bolyai, Farkas és János emlékmúzeuma is itt lelt végleges helyet. Az emeleti reprezentációs termekben kapott méltó helyet Nagy Imre, a Művészet Érdemes Mester címmel kitüntetett festőművész galériája, melyet néhány év múltán megszüntettek. A Wesselényi épületszárny az 1970-es évekig lakott volt. A lakások felszámolása és a termek helyreállítása után ott rendezték be az Akadémia helyi fiókjának könyvtárát és olvasótermeit, így ma már az egész épület a tudomány szolgálatában áll, úgy, amint azt Teleki Sámuel meghagyta:"... némi föltételek mellett a honi tudománymívelők is használhassák."
A régi Wesselényi-ház földszinti, belső ajtókerete fölött ma is látható a kőbe faragott családi címer és a család nevének kezdőbetűi. Az egyenletes, L alaprajzú ház a család reprezentációs termeit foglalta magába. A nagy épület mögött állt a gazdatiszti lakás, a nagy kiterjedésű díszpark, gyümölcsöskert és az istálló a hintószínnel.
Teleki Sámuel létesítménye a város legfőbb nevezetessége, könyvtárterme a magyarlakta területek legszebb empire terme, s szekrényeiben az európai műveltség leggazdagabb hagyatékát őrzik.
(Keresztes Gyula - Marosvásárhely régi épületei)
Gecse
Dániel utca 17
szám
Erdélyben
a XVI. És a XVII. századi könyvtárak a kollégiumok és gimnáziumok
mellett létesültek, s azok helyiségeiben működtek (Kolozsvár, Szeben,
Brassó, Marosvásrhely). A XVIII. században, mikor a könyvgyűjtés szenvedélye lángra lobbant, létrejött néhány könyvtár, melyek nagyságban felülmúlták az addigiakat. Nagy gonddal válogatott állományukkal és fényes berendezésükkel visszatükrözik alapítójuk érdeklődési körét és ízlését. Akkor létesült a gyulafehérvári Batthyáneum (1792-ben Batthyányi Ignác alapította), a szebeni Brukenthal-műzeum (Brukenthal Sámuel alapította), és a marosvásárhelyi Bibliotheca Telekiana, Teleki Sámuel alapítása. Mindhárman összegyűjtött könyveik részére "könyvesházat" építettek, s a marosvásárhelyit a helybeliek ma is Téka néven említik.
A könyvtáralapító széki gróf Teleki Sámuel (1739-1822) fiatalon, tizenötéves korában, peregrinálása idején, 1759-1763-ig gyűjtötte könyveit. Élete végéig vásárolta a külföldi és a hazai könyvpiacokon megjelent klasszikusokat, valamint a tudományos világ kiadványait. Igényesen válogatta a XV-XIX. századi könyvkiadás ritkaságait, bibliofil érdekességeit, különlegességeit Európa neves egyetemein tanuló erdélyi diákok segítségét is igénybe vette, kérte őket a könyvújdonságok megjelenésének tudosítására, új művek beszerzésére és azok hazaküldásére.
Teleki Sámuel az ország politikai életében jelentős szerepet játszó személyiség lévén, élete legnagyobb részét lakhelyétől távol töltötte (Bécs, Budapest, Nagyvárad, Szeben), így könyveit mindig magával vitte (szállíttatta).
1797 április 14-én Bécsből keltezett levelében így írt feleségének:"Holnap Isten segedelmével (Marosvásárhelyre sz.m.) indítom 12 erdélyi szekeren az egész Bibliothécámat".
Könyvtára megépítésére vonatkozó óhaját 1797-ben, Nagyváradról küldött levelében így tudatta feleségével:"... meg kell építtetnem haladék nélkül Vásárhelyen a Bibliothékát... ahol holtam után is a közjóra megmaradnak ... könyveim.". Május 11-én keltezett levelében már jelzi, hogy?"... küldöm a Bibliothéca épületének Delineatióját (terveit sz.m.), hogy ahhoz képest a pallér csinálja meg az Uberschlagot (költségvetést sz.m.)."
Teleki Sámuel a felvilágosulás híve és a klasszicizáló barokk építészeti műemlékek rajongója volt. Ennek szellemében ő maga is készített vázlatokat könyvesháza építéséhez. Az első kivitelezési tervet 1797-ben, egy bécsi építész szignálta. A Teleki család mestere, Ugrai László, a késő barokk nagy tehetségű építésze két tervet is készített, de a kivitelezést "Ignac Schlaff Bürgl. Mauser Meister" rajzai alapján kezdték el. Az alapkő letétele 1799 április 24-én történt.
A könyvesházat a meglévő L alakú egyemeletes Wesselényi épülethez építették, s a hosszanti elrendezésű új épületszárny kivitelezésénél betartották a meglévő épület magassági méreteit, az ablaktengelyek beosztását úgyannyira, hogy azok együttesen, egységes épületet eredményeztek.
Az udvari könyvtári szárnyban van az emeletre vezető impozáns lépcsőház s a könyvtár bejárati ajtaja, mely fölött kőtáblán a MUSIS PATRIIS GRATISQUE POSTERIS D.D. SAMUEL S.R.T. COMES TELEKI felirat örökíti meg a bibliofil és könyvtáralapító nevét.
A könyvtárterem nagy méretei, klasszicizáló építészeti kialakítása, a falak és a pillérek körül elhelyezett beépített könyvesszekrények ünnepélyes képet és hangulatot adnak az egész belsőnek. A háromajtós, nagy belmagasságú termet két sor pillérre és a kerítőfalakra támaszkodó kerengő két szintre osztja, s a szabadon hagyott középső részről nézve a csehsüveg-boltozatos mennyezet egy csarnok-templomra emlékeztet. A nagyterembe belépő szembetalálja magát Teleki Sámuel kancellár nagy méretú, füzérkoszorúval díszített s aranyozott rámába helyezett képével (festette Tusch János), melyet az emelet magasságában helyeztek el. A könyvszekrényeken elhelyezett görög bölcsek és szépírók szobrai díszítik az egyébként egyszerű, de finom ízlésű proilokkal díszített termet.
A könyvtáralapító 1797 nyarán Türk (Török) Antal kőművespallérral kötött szerződést az építkezésre. A szerződés szövegéből nem tűnik ki ugyan, hogy Török Antal is készített volna tervet az építkezéshez, de egy későbbi, 1799 nyarán keltezett s Teleki Sámuelhez címzett levél szövege szerint Török Antal is készített rajzot. 1799-ben az építkezés megkezdésének évében Török Antal meghalt, az építkezést más mesterek (Schlaff Ignac, Sommer János, fejezték be, de Török Antal elképzelései a belső kialakításra és díszítésére vonatkozóan megmaradtak.
Az éveken át Bécsből hazaküldött könyveket a könyvtáralapító beosztása szerint rendezték el a dróthálós szekrényekbe. Teleki rendkívül nagy értéket jelentő könyvtárának biztonságáról való gondoskodása 1800-ban készült végrendeletéből is kitűnik, mely szerint megtiltja mindennemű fényforrás és tüzelőkályha használatát a könyvtár helyiségeiben. A technika vívmányai ezt az álláspontot természetesen már túlhaladták. Az 1962-63-ban végzett helyreállítási munkálatok alkalmával a pillérek fogsoros párkányai mögé rejtették az elektromos világítócsöveket, és az ablakok parapetjeiben lévő szekrények dróthálós ajtói mögé helyezték el a központi fűtés radiátorait.
A Teleki Könyvtár állománya az ötvenes években bővült. A szomszédságában lévő, volt Református Kollégium tanári könyvtárának sok ezer kötetét és kéziratát vitték át és rendezték be a Téka épületének termeibe. Az egyesített könyvtár ma Teleki-Bolyai Tudományos Könyvtár néven ismeretes. A két Bolyai, Farkas és János emlékmúzeuma is itt lelt végleges helyet. Az emeleti reprezentációs termekben kapott méltó helyet Nagy Imre, a Művészet Érdemes Mester címmel kitüntetett festőművész galériája, melyet néhány év múltán megszüntettek. A Wesselényi épületszárny az 1970-es évekig lakott volt. A lakások felszámolása és a termek helyreállítása után ott rendezték be az Akadémia helyi fiókjának könyvtárát és olvasótermeit, így ma már az egész épület a tudomány szolgálatában áll, úgy, amint azt Teleki Sámuel meghagyta:"... némi föltételek mellett a honi tudománymívelők is használhassák."
A régi Wesselényi-ház földszinti, belső ajtókerete fölött ma is látható a kőbe faragott családi címer és a család nevének kezdőbetűi. Az egyenletes, L alaprajzú ház a család reprezentációs termeit foglalta magába. A nagy épület mögött állt a gazdatiszti lakás, a nagy kiterjedésű díszpark, gyümölcsöskert és az istálló a hintószínnel.
Teleki Sámuel létesítménye a város legfőbb nevezetessége, könyvtárterme a magyarlakta területek legszebb empire terme, s szekrényeiben az európai műveltség leggazdagabb hagyatékát őrzik.
(Keresztes Gyula - Marosvásárhely régi épületei)
