TELEKI TÉKA - WESSELÉNYI
- HÁZ
Gecse Dániel utca 17
Erdélyben a
XVI. És a XVII. Századi könyvtárak a kollégiumok és gimnáziumok
mellett létesültek, s azok helyiségeiben működtek (Kolozsvár, Szeben,
Brassó, Marosvásrhely). A XVIII. Században, mikor a könyvgyűjtés
szenvedélye lángra lobbant, létrejött néhány könyvtár, melyek nagyságban
felülmúlták az addigiakat.
Nagy
gonddal válogatott állományukkal és fényes berendezésükkel visszatükrözik
alapítójuk érdeklődési körét és ízlését. Akkor létesült a gyulafehérvári
Batthyáneum (1792-ben Batthyányi Ignác alapította), a szebeni Brukenthal-műzeum
(Brukenthal Sámuel alapította), és a marosvásárhelyi Bibliotheca
Telekiana, Teleki Sámuel alapítása. Mindhárman összegyűjtött könyveik
részére "könyvesházat" építettek, s a marosvásárhelyit
a helybeliek ma is Téka néven említik.
A könyvtáralapító széki gróf Teleki Sámuel (1739-1822) fiatalon,
tizenötéves korában, peregrinálása idején, 1759-1763-ig gyűjtötte
könyveit. Élete végéig vásárolta a külföldi és a hazai könyvpiacokon
megjelent klasszikusokat, valamint a tudományos világ kiadványait.
Igényesen válogatta a XV-XIX. Századi könyvkiadás ritkaságait, bibliofil
érdekességeit, különlegességeit
Európa
neves egyetemein tanuló erdélyi diákok segítségét is igénybe vette,
kérte őket a könyvújdonságok megjelenésének tudosítására, új művek
beszerzésére és azok hazaküldásére.
Teleki Sámuel az ország politikai életében jelentős szerepet játszó
személyiség lévén, élete legnagyobb részét lakhelyétől távol töltötte
(Bécs, Budapest, Nagyvárad, Szeben), így könyveit mindig magával
vitte (szállíttatta).
1797 április 14-én Bécsből keltezett levelében így írt feleségének:"Holnap
Isten segedelmével (Marosvásárhelyre sz.m.) indítom 12 erdélyi szekeren
az egész Bibliothécámat".
Könyvtára
megépítésére vonatkozó óhaját 1797-ben, Nagyváradról küldött levelében
így tudatta feleségével:"... meg kell építtetnem haladék nélkül
Vásárhelyen a Bibliothékát... ahol holtam után is a közjóra megmaradnak
... könyveim.".
Május 11-én keltezett levelében már jelzi, hogy?"... küldöm
a Bibliothéca épületének Delineatióját (terveit sz.m.), hogy ahhoz
képest a pallér csinálja meg az Uberschlagot (költségvetést sz.m.)."
Teleki Sámuel a felvilágosulás híve és a klasszicizáló barokk építészeti
műemlékek rajongója volt. Ennek szellemében ő maga is készített
vázlatokat könyvesháza építéséhez. Az első kivitelezési tervet 1797-ben,
egy bécsi építész szignálta. A Teleki család mestere, Ugrai László,
a késő barokk nagy tehetségű építésze két tervet is készített, de
a kivitelezést "Ignac Schlaff Bürgl. Mauser Meister" rajzai
alapján kezdték el. Az alapkő letétele 1799 április 24-én történt.
A könyvesházat a meglévő L alakú egyemeletes Wesselényi épülethez
építették, s a hosszanti elrendezésű új épületszárny kivitelezésénél
betartották a meglévő épület magassági méreteit, az ablaktengelyek
beosztását úgyannyira, hogy azok együttesen, egységes épületet eredményeztek.
Az udvari könyvtári szárnyban van az emeletre vezető impozáns lépcsőház
s a könyvtár bejárati ajtaja, mely fölött kőtáblán a MUSIS PATRIIS
GRATISQUE POSTERIS D.D. SAMUEL S.R.T. COMES TELEKI felirat örökíti
meg a bibliofil és könyvtáralapító nevét.
A könyvtárterem nagy méretei, klasszicizáló építészeti kialakítása,
a falak és a pillérek körül elhelyezett beépített könyvesszekrények
ünnepélyes képet és hangulatot adnak az egész belsőnek. A háromajtós,
nagy belmagasságú termet két sor pillérre és a kerítőfalakra támaszkodó
kerengő két szintre osztja, s a szabadon hagyott középső részről
nézve a csehsüveg-boltozatos mennyezet egy csarnok-templomra emlékeztet.
A nagyterembe belépő szembetalálja magát Teleki Sámuel kancellár
nagy méretú, füzérkoszorúval díszített s aranyozott rámába helyezett
képével (festette Tusch János), melyet az emelet magasságában helyeztek
el. A könyvszekrényeken elhelyezett görög bölcsek és szépírók szobrai
díszítik az egyébként egyszerű, de finom ízlésű proilokkal díszített
termet.
A
könyvtáralapító 1797 nyarán Türk (Török) Antal kőművespallérral
kötött szerződést az építkezésre. A szerződés szövegéből nem tűnik
ki ugyan, hogy Török Antal is készített volna tervet az építkezéshez,
de egy későbbi, 1799 nyarán keltezett s Teleki Sámuelhez címzett
levél szövege szerint Török Antal is készített rajzot. 1799-ben
az építkezés megkezdésének évében Török Antal meghalt, az építkezést
más mesterek (Schlaff Ignac, Sommer János, fejezték be, de Török
Antal elképzelései a belső kialakításra és díszítésére vonatkozóan
megmaradtak.
Az éveken át Bécsből hazaküldött könyveket a könyvtáralapító beosztása
szerint rendezték el a dróthálós szekrényekbe. Teleki rendkívül
nagy értéket jelentő könyvtárának biztonságáról való gondoskodása
1800-ban készült végrendeletéből is kitűnik, mely szerint megtiltja
mindennemű fényforrás és tüzelőkályha használatát a könyvtár helyiségeiben.
A technika vívmányai ezt az álláspontot természetesen már túlhaladták.
Az 1962-63-ban végzett helyreállítási munkálatok alkalmával a pillérek
fogsoros párkányai mögé rejtették az elektromos világítócsöveket,
és az ablakok parapetjeiben lévő szekrények dróthálós ajtói mögé
helyezték eé a központi fűtés radiátorait.
A Teleki Könyvtár állománya az ötvenes években bővült. A szomszédságában
lévő, volt Református Kollégium tanári könyvtárának sok ezer kötetét
és kéziratát vitték át és rendezték be a Téka épületének termeibe.
Az egyesített könyvtár ma Teleki-Bolyai Tudományos Könyvtár néven
ismeretes. A két Bolyai, Farkas és János emlékmúzeuma is itt lelt
végleges helyet. Az emeleti reprezentációs termekben kapott méltó
helyet Nagy Imre, a Művészet Érdemes Mester címmel kitüntetett festőművész
galériája, melyet néhány év múltán megszüntettek. A Wesselényi épületszárny
az 1970-es évekig lakott volt. A lakások felszámolása és a termek
helyreállítása után ott rendezték be az Akadémia helyi fiókjának
könyvtárát és olvasótermeit, így ma már az egész épület a tudomány
szolgálatában áll, úgy, amint azt Teleki Sámuel meghagyta:"...
némi föltételek mellett a honi tudománymívelők is használhassák."
A régi Wesselényi-ház földszinti, belső ajtókerete fölött ma is
látható a kőbe faragott családi címer és a család nevének kezdőbetűi.
Az egyenletes, L alaprajzú ház a család reprezentációs termeit foglalta
magába. A nagy épület mögött állt a gazdatiszti lakás, a nagy kiterjedésű
díszpark, gyümölcsöskert és az istálló a hintószínnel.
Teleki Sámuel létesítménye a város legfőbb nevezetessége, könyvtárterme
a magyarlakta területek legszebb empire terme, s szekrényeiben az
európai műveltség leggazdagabb hagyatékát őrzik.
(Kersztes
Gyula - Marosvásárhely régi épületei)