Marosvásárhely nevezetességei

BOLYAI LICEUM
Bolyai utca 3

A Bolyai Farkas Líceum rövid története

A Bolyai Farkas Líceum őse a reformáció hajnalán születik, és megalapozásától kezdve a reneszánsz, a humanizmus iskolakoncepciójára épít.
A ferencrendiek elhagyott otthonában kezdődik meg a tanítás 1557-ben, az úgynevezett Schola Particulában (ez az iskolaforma mai szemmel a középiskolának felelne meg).
Az iskolában már a kezdetektől külföldi egyetemeken tanult, európai műveltségű, tudós férfiak tanítanak. Rektorai jogtudományi, történelmi, művelődéstörténeti munkákat jelentetnek meg.
Böjthi Veres Gáspár Bethlen Gábor fejedelem történetírója, Laskói Csókás Péter az 1585-ben Lyonban kiadott Calepinus féle 11 nyelvű szótár magyar megfelelőjének szerzője. De itt rektor Baranyai Decsi Czimor János, az első közmondásgyűjtőnk is.
A XVII. században megindul az osztályonkénti tanítás, meghatározott órarend szerint.
A Rákóczi-szabadságharc idején sok diák áll be Rákóczi zászlaja alá, életüket is áldozzák a szabadságharcban. Nevüket írásos emlékek őrzik.
1718-ban új korszak kezdődik az iskola életében, a Particula egyesül a sárospataki református kollégiummal (a sárospataki református kollégium diáksága és két tanára az ellenreformáció áldozataként menekül először Gyulafehérvárra, majd Marosvásárhelyre).
"Főtanoda" lesz, és Református Kollégium néven szerepel a továbbiakban. Az 1740-es években a felvilágosodás eszméi áramlanak be a kollégiumba.
1793-ban Marosvásárhelyen megalakul az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, amelynek legállandóbb, legszilárdabb alapját a kollégium tanárai és volt diákjai jelentik.
Kezdetét veszi a jogi oktatás, amely 1866-tól jogakadémiává fejlődik.
1804 május 4.-én tartja beköszöntő beszédét Bolyai Farkas, akinek majdnem félévszázados nevelői, tudósi tevékenysége a kollégium történetében korszakalkotó. Korának egyik legelső matematikusa, tudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, matematika-tankönyvek szerzője, de mindig pedagógus is, aki nemcsak a tudás, de a tudás átadásának problémáival is foglalkozik. Élete meghatározó törekvése: a nevelés, az ifjúság, az emberek nevelése, ez hatja át minden tudományos tevékenységét, ez a szándék nyilatkozik meg drámáiban éppúgy mint erdészeti vagy zenei szakmunkájában. Itt kell megemlítenünk fiát, Bolyai Jánost, aki az iskola legnagyobb diákja, matematikus, filozófus, a legnagyobb magyar tudós. A geometriát forradalmasító műve 1831-ben jelent meg, Appendix Scientiam Spatii Absolute Veram Exhibens (A tér abszolút igaz tudománya) címmel, amiben egy új, nem-euklédeszi geometria alapjait teszi le.
A XIX. század 30-40-es éveiben, a kollégium tanári kara előharcosa azoknak a haladó törekvéseknek, amelyek az 1848-as forradalom és szabadságharc küzdelmeibe torkollnak. A szabadságharc leverése után 6 diákot börtönre ítélnek, Török János professzort kivégzik.
1908 szeptember 10.-én ünnepélyesen lerakják a kollégium új, mai épületének alapkövét. Az avatási ünnepségre 1911 június 6.-án kerül sor.
A két világháború között a kisebbségi iskolák nehéz helyzetét éli tanár, diák egyaránt.
1956-ban az iskola felveszi a Bolyai Farkas nevet, amit kisebb megszakításokkal máig visel.
Az 1989 decemberi események után a kollégium magyar tagozatának tanárai, diákjai és szülői eredménytelenül végződő küzdelmet folytattak azért hogy a kollégium visszanyerje magyar tannyelvűségét.
Jelenleg a következő osztálytípusokban folyik a tanulók képzése: matematika-informatika, biológia-kémia, társadalomtudomány, intenzív német, kétnyelvű angol; ezek mellett a református kollégium osztályai (egy-egy évfolyamonként), amelyek humán jellegűek.
A tanulók felkészülését önképzőkörök sora segíti. A tanulók iskolarádiót működtetnek, és iskolalapot szerkesztenek: a magyarul megjelenő "Tentamen"-t és a románul megjelenő "Adolescentul"-t.
Sikeresen vesznek részt különböző versenyeken, vetélkedőkön, tudományos ülésszakokon az országban és külföldön is. Az iskolában állandó gazdag kulturális tevékenység folyik.
A líceum eredményes tevékenységeként a tanulók jó eredménnyel érettségiznek és tekintélyes számban folytatják felkészülésüket felsőoktatási intézményekben.
Évente négy végzős tanuló veheti át a Györffy Zoltán és Hegyi Lajos alapítványok díjait, 500 USD értékben.

Die kurze Geschichte des "Bolyai Farkas" Lyzeums
Bolyai Farkas High School: A History in Brief



	BOLYAI LICEUM Bolyai utca 3 A Bolyai Farkas Líceum rövid története A Bolyai Farkas Líceum őse a reformáció hajnalán születik, és megalapozásától kezdve a reneszánsz, a humanizmus iskolakoncepciójára épít. A ferencrendiek elhagyott otthonában kezdődik meg a tanítás 1557-ben, az úgynevezett Schola Particulában (ez az iskolaforma mai szemmel a középiskolának felelne meg). Az iskolában már a kezdetektől külföldi egyetemeken tanult, európai műveltségű, tudós férfiak tanítanak. Rektorai jogtudományi, történelmi, művelődéstörténeti munkákat jelentetnek meg. Böjthi Veres Gáspár Bethlen Gábor fejedelem történetírója, Laskói Csókás Péter az 1585-ben Lyonban kiadott Calepinus féle 11 nyelvű szótár magyar megfelelőjének szerzője. De itt rektor Baranyai Decsi Czimor János, az első közmondásgyűjtőnk is. A XVII. században megindul az osztályonkénti tanítás, meghatározott órarend szerint. A Rákóczi-szabadságharc idején sok diák áll be Rákóczi zászlaja alá, életüket is áldozzák a szabadságharcban. Nevüket írásos emlékek őrzik. 1718-ban új korszak kezdődik az iskola életében, a Particula egyesül a sárospataki református kollégiummal (a sárospataki református kollégium diáksága és két tanára az ellenreformáció áldozataként menekül először Gyulafehérvárra, majd Marosvásárhelyre). "Főtanoda" lesz, és Református Kollégium néven szerepel a továbbiakban. Az 1740-es években a felvilágosodás eszméi áramlanak be a kollégiumba. 1793-ban Marosvásárhelyen megalakul az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, amelynek legállandóbb, legszilárdabb alapját a kollégium tanárai és volt diákjai jelentik. Kezdetét veszi a jogi oktatás, amely 1866-tól jogakadémiává fejlődik. 1804 május 4.-én tartja beköszöntő beszédét Bolyai Farkas, akinek majdnem félévszázados nevelői, tudósi tevékenysége a kollégium történetében korszakalkotó. Korának egyik legelső matematikusa, tudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, matematika-tankönyvek szerzője, de mindig pedagógus is, aki nemcsak a tudás, de a tudás átadásának problémáival is foglalkozik. Élete meghatározó törekvése: a nevelés, az ifjúság, az emberek nevelése, ez hatja át minden tudományos tevékenységét, ez a szándék nyilatkozik meg drámáiban éppúgy mint erdészeti vagy zenei szakmunkájában. Itt kell megemlítenünk fiát, Bolyai Jánost, aki az iskola legnagyobb diákja, matematikus, filozófus, a legnagyobb magyar tudós. A geometriát forradalmasító műve 1831-ben jelent meg, Appendix Scientiam Spatii Absolute Veram Exhibens (A tér abszolút igaz tudománya) címmel, amiben egy új, nem-euklédeszi geometria alapjait teszi le. A XIX. század 30-40-es éveiben, a kollégium tanári kara előharcosa azoknak a haladó törekvéseknek, amelyek az 1848-as forradalom és szabadságharc küzdelmeibe torkollnak. A szabadságharc leverése után 6 diákot börtönre ítélnek, Török János professzort kivégzik. 1908 szeptember 10.-én ünnepélyesen lerakják a kollégium új, mai épületének alapkövét. Az avatási ünnepségre 1911 június 6.-án kerül sor. A két világháború között a kisebbségi iskolák nehéz helyzetét éli tanár, diák egyaránt. 1956-ban az iskola felveszi a Bolyai Farkas nevet, amit kisebb megszakításokkal máig visel. Az 1989 decemberi események után a kollégium magyar tagozatának tanárai, diákjai és szülői eredménytelenül végződő küzdelmet folytattak azért hogy a kollégium visszanyerje magyar tannyelvűségét. Jelenleg a következő osztálytípusokban folyik a tanulók képzése: matematika-informatika, biológia-kémia, társadalomtudomány, intenzív német, kétnyelvű angol; ezek mellett a református kollégium osztályai (egy-egy évfolyamonként), amelyek humán jellegűek. A tanulók felkészülését önképzőkörök sora segíti. A tanulók iskolarádiót működtetnek, és iskolalapot szerkesztenek: a magyarul megjelenő "Tentamen"-t és a románul megjelenő "Adolescentul"-t. Sikeresen vesznek részt különböző versenyeken, vetélkedőkön, tudományos ülésszakokon az országban és külföldön is. Az iskolában állandó gazdag kulturális tevékenység folyik. A líceum eredményes tevékenységeként a tanulók jó eredménnyel érettségiznek és tekintélyes számban folytatják felkészülésüket felsőoktatási intézményekben. Évente négy végzős tanuló veheti át a Györffy Zoltán és Hegyi Lajos alapítványok díjait, 500 USD értékben. Die kurze Geschichte des "Bolyai Farkas" Lyzeums Bolyai Farkas High School: A History in Brief